Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


És mondá a Mester II.

2008.11.07

Részlet Tandari Éva könyvéből


 


 

            Egy Törvény van, amelyet mind szívetekbe és elmétekbe kell véssetek, s amelyet egybe kell olvasszatok szellemetekkel: és ez a Szeretet Törvénye. Ennél nagyobb Törvényt nem tárhatok elétek, mert ennél nagyobb Törvény nincs sem az Égben, sem a Föld színén, és nincs sehol a Teremtett Világban.


 

            Azt a Szeretetet kell megtaláljátok, s befogadjátok egészen, amely tiszta, mint a hegyeknek forrása, és fénylő, mint maga a Nap, amely mindenkor megbocsájtó, s mindenkor élő és éltető, s amely úgy, akként árad szíveitek közt, mint szél a pusztában: szabadon és minden akadályt legyőzve, s mind magasabbra és magasabbra szállva, míg el nem éri az Ég magasát…


 

A Mester itt egy pillanatra elhallgatott, majd valami fura, kis fájdalmas fél-mosollyal ekképpen folytatta:


 

            Ma még készek, és képesek is vagytok ellökni magatoktól a szeretetet egészen, hogy más értékekkel helyettesítsétek azt be, amely értékek az elmétek számára fontos. De aztán eljön az a perc, amikor mindenetek odahagyjátok, ha csak távolról is megérzitek a szeretet erejét, hogy bár koldus szegényen, éhezve és fázva, nyomorúságban élve földi életetek minden napját: magatokénak tudhassátok az egyetlen, valós Kincset. Ám ahogy most ti elléptek a Szeretet mellől, úgy, akként fog az elillanni előletek akkor, ha már áhítjátok, s ti futtok majd utána, és csalatkozni fogtok újra és újra. Csalatkozni fogtok, mert még csak a Föld könnyen és gyorsan elillanó szeretetét vágyjátok megszerezni, s magatokénak tudhatni az Istennek Örök Szeretete helyett.


 

            Ma még vakok és süketek vagytok arra is, hogy az egymás felé nyújtható, s az egymástól kapható szeretetet valóban, a maga teljes erejében meglássátok; még elfedi előletek annak létét a pénz, amelyről vélitek, minden érzelemnél fontosabb, és szükségesebb, s vélitek, holnapjaitokat csak azzal, s nem a szíveitekben ébredő szeretettel kell megalapozzátok, s arra kell építenetek. Aztán, ha már a Föld mindeme káprázatában csalatkoznotok kell, végre megérik bennetek a Valóság utáni vágyakozás, s akkor már a szeretet fontosabbá válik minden kincsnél és aranynál. Akkor egy magasabb szintre léptek, oda, ahol már az egymás iránti szeretetre fogjátok építeni életeteket: ám akkor ismét csalatkoznotok kell. A föld minden érzése ugyanis elmúlik, elillan, épp csak nyomát, de nem Erejét hagyva szellemetek mélyén, mert ama szeretet még csak a tudatban s az érzékekben, nem a szellemben él; így része ugyan a Valóságnak, de semmiképp nem azonos azzal. Csak ha már az egyedül tiszta, Isteni Szeretetet fogjátok áhítani, ha már az lesz előttetek kívánatossá, s azt fogadjátok be szíveitekbe, hogy akkortól már egymás felé is azt, és csakis azt árasszátok tovább; lesz igazán boldoggá és megbékéltté bennetek szív, és tudat, és lélek és szellem egyaránt, s csak akkor mondhatjátok el: végre valóban ráléptetek az egyedül üdvözítő, Isten felé vezető Útra.


 

            Mert kell, sőt elengedhetetlenül szükséges tenéktek, hogy szeretettel legyetek egymás iránt. De kell az méginkább, hogy e Szeretet Istentől való, Szent és Tiszta Szeretet legyen bennetek, amely nem kér és nem vár el, csak ad, aztán ismét ad, végül újra, és örökkön csak ad, anélkül, hogy bármit kérne; még a viszont-szeretetet sem várja, mint néki jog szerint járó fizetséget, s ha azt mégis magáénak tudhatja, azt ismét a Szeretettel hálálja meg: A Mindenség Ura felé áramoltatott Szeretettel. A Mindenség Ura felé áramoltatott Szeretettel… – ami azt jelenti: minden egyes, köröttetek-mellettetek élő felé áramoltatott Szeretettel, hisz mind-mind része vagytok a Mindenség Hatalmas Urának, a Teremtőnek, Aki önnön Isteni lényegét oltotta egykoron mindannyiótokba. Azt a benső Lényeget, amelynek létetek köszönhetitek mind, s amely legbenső lényeg nem más, mint e Mindenség Urának, az Atyának Ős-örök, múlhatatlan Szeretete, amely létetek egyedüli forrása és alapja, s létetek egyedüli feltétele. Ezért mondom tehát: egyetlen Tanítás van, amelyet át kell vegyetek kezemből, s az a Szeretet tanítása, mert hisz a legmagasabb szintű Szeretet az, amely mint Teremtő Erő, létetek adta, mert ez a legfelsőbb szintű, legtökéletesebb Szeretet Maga Az Atya. Ne vágyakozzatok hát múló, mit sem érő földi kincsek után, és ne vágyakozzatok a test s a tudat összjátékából megfogalmazódó érzések betöltése után. De vágyakozzatok mindenkor ama Szeretet után, amelyet megteremttetéstek pillanatában néktek adott a ti Mennyei Atyátok, hogy éljetek és éltessetek általa és véle mindörökkön. Csak aki meg tudja találni, s meg tudja élni a maga teljességében a szellemében lakozó Isten-elemet, a Legtisztább Szeretetet, vallhatja magát valóban az Isten gyermekének…